A kedden megjelent nemzetközi PIRLS-mérés szerint a magyar diákok a nemzetközi átlag fölötti teljesítményt nyújtottak az olvasás-szövegértésben, sőt jobban szerepeltek, mint korábban. De akkor nem igazak a PISA-eredmények? Vagy ha igen, miért lesz katasztrofális a 15 évesek olvasása?
Az iskola a tanulás jelentős részéből kiszorul, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe – foglalja össze Radó Péter, mi várható az oktatás világában. A magyar iskola egyelőre épp az ellentétes irányba mozdult.
Az iskolában az informatikaórákon is elméletet sulykolnak a gyerekek fejébe, jobb esetben a szövegszerkesztést, táblázatkezelést gyakoroltatják velük, pedig játékos módon akár programozhatnának is. Ezzel nem lennének „kockák”, viszont egy sor gondolkodási képességük fejlődne.
Az évekkel ezelőtt minden pedagógusnak beígért 50 százalékos béremelés utolsó részletét idén sem mindenki kapja meg, és ez jövőre is biztosan így lesz. Közben a tanárhiány egészen bizarr, és alighanem törvénytelen helyzeteket eredményez.
Demonstrációt tartott a Tanítanék mozgalom a Sándor-palota előtt. A résztvevők arra kérték a köztársasági elnököt, ne írja alá a Taigetosz-törvényt.
Óriási zavar van a köznevelési törvény legutóbbi módosításával. Az oktatási jogok biztosa szerint a sajátos nevelési igényű, például diszgráfiás gyerekekre nem vonatkozik a jogszabály.
A köznevelési törvény módosítójában köteleznék a szülőket vagy az iskolát, hogy kössenek személyre szóló felelősségbiztosítást, és csökkentik az intézményre háruló felelősséget. Az átírt törvény legkülönösebb eleme, hogy kötelező lenne nyilvántartani minden diáknál, járt-e már a külhoni magyarság lakta területeken.
A minden tanév végén kitűnő eredményt felmutató Markos Balázs szerint a sajátos nevelési igényű tanulók számára kifejezetten hátrányos módosítást tartalmaz az a javaslat, amit április 3-án nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Nyílt levélben kéri ezért a minisztert, hogy gondolják át a tervezetet.
Lebontanák a centralizált fenntartási rendszert, megszüntetnék a pedagóguskamarát és az életpályamodellt, az oktatási büdzsét a GDP hat százalékában rögzítenék. Elolvastuk a Civil Közoktatási Platform által kidolgozott Kockás könyvet, amelyet a Tanítanék tárgyalási alapnak tekint a közoktatás újraszabályozásában.
Az Orbán-kormány alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatást, miközben a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni – hacsak a legutóbbi PISA-mérés katasztrofális mutatóit nem tekintjük annak. Az oktatási tárca hibát hibára halmoz, majd ezeket próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni.
Több olyan pontot is kihagyott a kormány a köznevelési törvényből, amelyekről korábban egyeztettek – közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
Sok szülőnek súlyos gondot jelent a bezárt óvoda, mivel ennyi időre nem tudják megoldani a gyermek felügyeletét.
Fél órás ráhangolódással kezdenek minden napot a Tág Világ Program negyedikesei, akiknek – kortársaikkal ellentétben – nem kell síri csendben sorakozniuk akkor sem, amikor ebédelni mennek. Pár éve ők az egyetlen osztály, ősztől viszont – a szülőközösség kezdeményezésére – magániskolaként, új évfolyamokkal próbálnak tovább működni.
Ennyire kevésből ilyen oktatási eredményeket kevés helyen érnek el a világban. A PISA-adatok a pedagógusok munkáját dicsérik, hatékonyságban jók vagyunk.
Amennyiben a Köznevelési kerekasztal munkájának végén azt állapítják meg, hogy módosítani kell a köznevelési törvényen, akkor "abban is állunk rendelkezésre" - mondta csütörtökön az Emmi minisztere
Milyen adatok alapján mondja a kormány, hogy egyre többet költ az oktatásra, miközben minden hozzáférhető kutatás és statisztika ennek ellenkezőjét bizonyítja? Mire alapozza a kabinet azt a – magyar oktatáspolitikát meghatározó – tételét, hogy túl sok a diplomás az országban? Néhány kérdésünkre kedden nem kaptunk választ Palkovics Lászlótól. Most igen. De nem lettünk okosabbak.
Ötven oktatási szakmai szervezet, szakszervezet és tiltakozó mozgalom megjelent képviselői kedden létrehozták a Civil Közoktatási Platformot (CKP).
Hiába állítja Rétvári Bence, hogy a régi tankönyvek a hibásak, az egyik új fejlesztésű tankönyv nem csak politikailag elfogult, hanem például értelmetlenné teszi a diákok számára a márciusi ifjak egyik pontját.
2010 előtt is elég ramaty állapotban volt a közoktatás, számos tanulmány leírta, hol kellene beavatkozni a rendszerbe, a diagnózisokról gyakorlatilag szakmai konszenzus alakult ki. Az Orbán-kormány felrúgta mindezt, majd a szétesés előtt álló biciklit nemcsak túltolta, hanem baltával is nekiesett.
